Legutóbb a TEMU hazai térnyerése kapcsán foglalkoztunk azzal, hogy a megfizethetőségért milyen árat fizetünk valójában. A hazai online és offline szereplők folyamatos kieséssel számolnak már most, de nem a TEMU az egyetlen, amely kapcsán a fenntarthatóság és az etikus előállítási folyamat megkérdőjelezhető. A divatipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág. Az ENSZ információi szerint bolygónk szennyvizeinek 20%-át állítja elő, és a keletkező hulladék szempontjából sem sokkal jobb a helyzet.
Változóban a fast fashion – Elég ennyi?
Legalább dupla annyi ruhát vásárolunk egy évben, mint amennyire ténylegesen szükségünk lenne. Ebben kiemelt szerep jut az olcsón beszerezhető fast fashion ruháknak. Néha valóban megkérdőjelezhető, hogy miként éri meg a cégeknek ilyen kedvező áron adni a ruhákat. Persze ebben is, mint oly sok mindenben, márkánként eltérő tapasztalatok érvényesülnek. Az ár szempontjából nem is olyan olcsó Zara 2023-ban jelentette be, hogy kiterjeszti az európai piacra is az Egyesült Királyságban már működő Zara PreOwned szolgáltatást. Arról van szó, hogy a vásárlók ide feltölthetik a Zara márkájú, már nem használt, eladásra szánt ruháikat. A sportszeretők talán már tudják, hogy a Decathlon is megjelent hasonló kezdeményezéssel, méghozzá Recathlon néven, ez viszont csak a fizikai üzletekben érhető el.
Kényszermunka, környezetszennyezés
A fast fashion sem mindig tartozik az olcsó kategóriába, de vannak márkák és webáruházak, amelyeknél tényleg meglepően kedvező árak várják az érdeklődőket. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen körülmények között, kik állítják elő ezeket, ha még az alapanyagok, a szállítás és az üzletek fenntartásának költségei is beleférnek úgy, hogy közben a fogyasztóhoz minimális ellenértékért jutnak el a ruhák. A helyzet akkor is átértékelésre ad indokot, ha az online webshopok, vagy a például hazánkban is taroló TEMU kerülnek képbe.
A mai kor embere jelentősen több ruhát vásárol, mint néhány évtizede. Ennek megfelelően cél a gyors előállítás, a trendek körforgása és azok néha átgondoltság nélküli követése. A gyorsaság és a tudatos gyártás csak ritkán találkoznak. A kimaradó alapanyagok már alapvetően a kukában végzik. A pamut ruhadarabok gyártása során elképesztő vízmennyiséget használnak fel. Egyetlen pamut pólóhoz 2700 liter tiszta víz szükséges. A vegyszerek és a szennyezett víz visszakerülnek a környezetbe, arról nem is beszélve, hogy a poliészterből, vagyis tulajdonképpen műanyagból készült ruhák mekkora terhelést jelentenek a környezetre.
Környezetünk és a munkavállalók kizsákmányolása egyaránt fontos szempont, amelyek megfontolást érdemelnek akkor, ha a fast fashion, és a világszerte elterjedt olcsó kínai termékek mellett tennéd le a voksod.
Ruhák a bolygó másik feléről – Tényleg erre van szükséged?
Emlékszel még a pandémia időszakára? A légiforgalom minimálisra csökkent, és ennek egyértelmű nyertese a környezet volt. Csökkent a légszennyezés mértéke, értékelhetően jobb lett a nagyvárosok levegőminősége a szárazföldi közlekedés visszaszorulásával. De mi a helyzet jelenleg? Újra a világ másik tájairól vásárolunk. Igen, az árak valóban magukért beszélnek, és sokszor tényleg jó minőséget kaphatunk így a pénzünkért, méghozzá töredék áron. Ha azonban átgondolja az ember, mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga után ezzel, akkor máris másként fest a helyzet. Vajon lesz elegendő tiszta víz unokáinknak a bolygón? A klímaváltozással és a kiszáradt vízforrásokkal együtt ez már valós probléma, aminek nem mi, hanem az utánunk következő generációk isszák meg a levét. Az ebből fakadó szorongás leginkább a fiatalok körében jelentkezik, hiszen ők látják igazán, hogy milyen jövő vár rájuk néhány évtized múlva.
Költséghatékonyság másként
A ruhaipar folyamatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy csak akkor lehetsz trendi és nézhetsz jól ki, ha lépést tartasz a rohamosan változó divattal. A designer ruhadarabokat csak kevesen engedhetik meg maguknak, ebből fakadóan pedig nyilvánvaló a fast fashion felé fordulás. A költséghatékonyság azonban másként is elérhető. Gondoltál már arra, hogy valamelyik second hand üzletben nézelődj? Van belőlük bőségesen hazánkban.
Tudatos vagy inkább ciki a turkáló?
Ma second hand vagy vintage üzletnek hívjuk, de minden esetben ugyanazt takarják ezek a kifejezések. A turkálók már évtizedekkel ezelőtt is jelen voltak, bár akkoriban még egészen más minőségben. Ma vállfákra válogatott használt ruhák között keresgélhetünk, szín és akár méret szerint rendezett kínálatban. Tény ugyanakkor, hogy ha már turkáló, akkor belevághatunk az igazi turis élményekbe is. A vállfás üzletekben sokszor túlárazott termékekkel találkozhatunk, ám a hagyományos turik rendszerint olcsók és megadják a hamisítatlan kincskeresős hangulatot. Sokan már csak ezért is rajonganak a turkálók iránt.
E sorok írója évtizedek óta látja a használt ruházatban rejlő lehetőségeket. Minden turkáló látogatás izgalmas kaland, hiszen soha nem tudhatod, hogy mikor bukkansz rá új kedvencedre. A fast fashion természetesen a turkálókban is megtalálható, egyfajta új életet adva neki. Ez a fajta körforgás sokkal inkább elfogadható, mint az, amikor a megunt ruhadarabok mennek a szemétbe.
Ciki vagy sem a turkáló? A választ döntse el mindenki maga! Vannak, akik soha nem vennék fel mások „levetett gönceit”. A tendencia azonban egyre inkább abba az irányba mutat, hogy a költséghatékonyság és az egyedi ruhatár összeállítása fontosabb szempontnak számítanak a legtöbbeknél. Nem utolsó sorban tény az is, hogy a turik nagy részében kiváló minőségű anyagokkal találkozhatsz, így a jó szelektálással a műszálas, szúrós, kényelmetlen ruhadarabok biztosan nem kapnak majd helyet ruhatáradban.
Egyre tudatosabbak a fiatalok
Itthon és külföldön is egyre inkább divat a használt ruha. Elég csak néhányat kattintani a legnagyobb videomegosztó portálon, és megszámlálhatatlan mennyiségű videót találhatsz a témában. A „haul videók” ideje már lejártnak tűnhet, de még mindig sokan keresik és követik figyelemmel a second hand üzleteket bemutató tartalmakat, és az ott zsákmányolt ruhadarabok bemutatását. Egyfajta szenvedély ez, ami nem utolsó sorban a fenntartható fejlődést is szolgálja. Persze kifoghatsz turiban is silány minőséget, de egy kis gyakorlattal már látni fogod, mi alapján keresgélj, mire figyelj az egyes ruhatípusoknál, és főként melyek a Számodra befutó márkák. Nemcsak az offline, hanem az online kereskedelem világában is jelen vannak a használt ruha shopok, ez pedig elérhetővé teszi mindezt azoknak is, akik kistelepülésen élnek, és ritkán járnak tényleges turkálóba. Figyelj az árakra, a túlárazott üzletek helyett keresd inkább a megfizethetőbb kategóriát, így tényleg spórolhatsz a megoldással.
Éppen elég szemét kerül úgy is a környezetbe, ha a kidobott ruhaneműket nem számoljuk. A gardróbvásárokon, turkálókban, online second hand shopokban, vagy akár használt ruha nagykerekben beszerzett ruhákkal izgalmas szetteket állíthatsz össze, és az egész család ruházkodását szinte fillérekből oldhatod meg. Mellette ott van még az az utánozhatatlan érzés, hogy egy történettel rendelkező darabnak adtál új életet, csökkentve saját ökológiai lábnyomod, és persze kímélve pénztárcád.