A mesterséges intelligencia térnyeréséhez kétség sem férhet. A logisztikában, a könyvelői vagy éppen a programozói munka helyettesítésében éppen úgy főszerephez jutott az elmúlt időszakban, mint az újságírói szakma jövőjének megkérdőjelezése kapcsán. Vajon tényleg egy újszerű forradalom előtt állunk, vagy csak időszakos trend az, ami jelenleg nagyot megy a világban
A technológia és annak innovatív felhasználása már most hatással van az e-kereskedelemre. Aki csak teheti – és megelégszik vele -, segítségül hívhatja a mesterséges intelligenciát akár képek generálásakor, akár szövegek megalkotásakor. Az OpenAI konkurenseként megjelenő LLM komoly riválisnak számíthat, de sokan még mindig kételkednek abban, hogy tényleg létjogosultsággal bírnak-e a mélytanulásra képes eszközök.
Üzenetek és filmek az AI „tollából”?
Az AI új platformja már tesztüzemben fut bizonyos kiválasztott cégeknél. A Gemini a ChatGPT-nél 175 milliárd paraméterrel nagyobb mérettel rendelkezik. A Gartner piackutató cég prognózisai szerint 2030-ban már a marketing üzenetek legalább 30%-át öntanuló algoritmusok írják majd. Egyes előrejelzések azt is prognosztizálják, hogy az AI eszközök a filmek akár teljes összességét szoftverek segítségével írják majd, tulajdonképpen előre megírt szövegekből.
A minőség még mindig nagyon nem mindegy
Ugyan a hardveres háttér, és a területen elért hatalmas fejlődés nagymértékben támogatja az AI által generált tartalmakat, de a minőség és az elvárások között még mindig jelentős szakadék tátong. A mesterséges intelligencia által alkotott tartalmakkal ugyanis többek között az a baj, hogy nincs jelen az erkölcsi ítélőképesség. Ezzel összefüggésben a tartalmak akár sértők is lehetnek egyének vagy társadalmi csoportok irányába. A gyakran sablon-szerűen felépített válaszok azt az érzést kelthetik, hogy bár stilisztikai szempontból rendben vannak a szövegek, de mégis hiányzik belőlük az a kreatív erő, ami az újságírók és a szövegírók által alkotott tartalmakra jó esetben jellemző.
Kinek a szellemi tulajdona?
Az online fellelhető tartalmakból tanuló nyelvi modellek olyan ismereteket használnak fel, amelyeket valaki, valahol már megfogalmazott. Joggal merül fel, hogy a kreatív szakmák képviselői által létrehozott tartalmak tulajdonképpen kinek a szellemi tulajdonát képezik. Az újságíróét? Vagy teljesen új szöveget hoz létre a mesterséges intelligencia, amely ténylegesen nem is gondolkodó ember? Vagy gondolkodik, csak éppen az emberi mivolt lényege hiányzik belőle? A jövő jó eséllyel ilyen, és hasonló kérdések tisztázását veszi majd górcső alá.
