A fenntartható fejlődés évtizedek óta a középpontban levő téma, ám még mindig a szükségesnél kevesebb döntéshozó tesz ténylegesen annak érdekében. Tény pedig, hogy a környezetvédelem a mai világban minden másnál lényegesebb, hiszen bolygónk élhetősége a tét. Az elviselhetetlen nyári hőség és az időjárási anomáliák biztos jelei annak, hogy valami nagyon elromlott környezetünkben.
A rendkívül nagy érdeklődésre számot tartó online rendelés esetében nemcsak a csomagpontos kiszállítással tehetsz ökológiai lábnyomod csökkentéséért, hanem a lebomló csomagolóanyagokat alkalmazó webáruházak választásával is. Webshop üzemeltetőként célszerű tehát átlátni, hogy egyáltalán milyen lehetőségek vannak a területen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többféle környezetbarát megoldással lehet találkozni, de fontos kiszűrni azokat, amelyek csak annak látszanak, de tulajdonképpen sokáig terhelik majd a környezetet
Mitől lebomló a csomagolás
A legtöbbször nem ténylegesen a pontos meghatározás az, ami alapján választanak az érintettek, hanem inkább a kifejezés környezetvédelmi értékként történő felfogása. A vásárlók azt szeretnék, ha a csomagolásként alkalmazott anyagok egyszerűen „eltűnnének”, és nem jelentenének plusz szeméthalmokat éveken – évtizedeken keresztül. A folyamat azonban ennél bonyolultabb. A kémiai folyamat során nem aprózódás történik, mint a műanyag esetében, hanem biológiai átalakulás, például komposzttá alakulás.
Mennyi idő kell a csomagolóanyagok lebomlásához?
Valószínűleg nem újdonság, hogy a műanyag és a műanyagot tartalmazó anyagok rendkívül sokára bomlanak le, akár több száz év is szükséges ehhez. Velük szemben a karton doboz néhány hónap, a papírzacskó néhány hét alatt lebomlik. Alapvetően minél természetesebb a csomagolás, annál kevesebb káros anyag keletkezik. Érdemes tudni, hogy bizonyos csomagolóanyagok természetes környezetben nem bomlanak le, hanem speciálisan erre a célra kialakított mesterséges környezet szükséges a folyamathoz.
Létezik olyan, hogy lebomló műanyag?
A műanyagok olcsón előállíthatók, rendkívül sokféle célra használhatók, viszont az emberi élethosszhoz mérve elképesztően sokára bomlanak le. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb műanyag csomagolás nem kerül újra felhasználásra, és ténylegesen a szemétben, majd a környezetben végzi. A lebomló műanyag tulajdonképpen a műanyag egy speciális fajtája, amihez olyan adalékanyagok kerültek, amelyek a szétesést, aprózódást segítik elő. Ezzel azonban nem sokkal vagyunk előrébb, hiszen a szétesés az újrahasznosítás megakadályozója, ráadásul a természetes környezetben felhalmozódnak az apró műanyagok, vagy, ahogy a leginkább ismerjük, a mikroműanyagok. Bekerülnek a biológiai körforgásba, s az élőlényeken keresztül akár az emberi szervezetbe is.
Miben más a biológialiag lebomló műanyag?
Nos, itt már más a helyzet. Ez nem csak aprózódik, hanem alkotóelemeire bomlik. A gond ezzel az, hogy csak erre a célra kialakított körülmények között történik meg a bomlás, ráadásul gyakran a hagyományos műanyagok közé kerül. A szelektív gyűjtés területén tehát még bőven van mit tanulnia a mai kor emberének.
A kukorica, rizs, búza, cukornád felhasználásával készül biológiailag lebomló műanyagok PLA jelöléssel vannak ellátva. Ezek az anyagok speciális feltételek nélkül is képesek lebomlani. Kétségkívüli hátulütő azonban az, hogy élelmiszer előállításához szükséges földterületet és vízmennyiséget kell beáldozni az alapanyag elkészítéséhez. Innentől fogva pedig kérdéses, hogy valójában megéri-e mindez.
A papírral nem lőhetsz mellé!
Természetesen nem minden papír bomlik le gyorsan. A bevonatokat tartalmazó típusokkal van gond, például a Tetrapack dobozok ilyennek számítanak. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a műanyag csomagolásnál a papír jelentősen jobb fenntarthatósági szempontból.
Csomagolás az e-kereskedelemben
Alapvetően többféle csomagolóanyagot különíthetünk el, elsősorban annak felhasználási módja szerint. A csomagolás, a helykitöltők és a lezáró anyagok egyaránt készülhetnek műanyagból, viszont egyre többféle újrahasznosítható alternatívával is találkozhatunk a piacon.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kartondoboz a leginkább népszerű csomagolás fenntarthatósági szempontból is. Szelektíven gyűjthető, és mindössze néhány hónap kell a lebomlásához. A papírzacskók is hasonlóképp kedveltek. A helykitöltők esetében már kevésbé egyszerű olyat találni, ami csökkenti az ökológiai lábnyomot. A habosított műanyagok, a buborékfólia környezetvédelmi szempontból kifejezetten rossz választásnak bizonyulnak, ellenben az újságpapír, a háncsolt fatermékek és a hagyományos papír remek alternatívának számítanak.
Egyre több webáruház dönt a hagyományos, műanyag ragasztószalagok helyett a természetes anyagúak mellett. Az önzáró dobozokkal kiváltható az előzőek alkalmazása, és felbontásuk is egyszerűbb a felhasználók számára.
A cél mindenképpen a fenntarthatóság. Ahogy a csomagpontos kiszállítással üzemanyag spórolható meg, úgy a megfelelő, ténylegesen lebomló, vagy újrahasznosítható, és nem csupán aprózódó anyagok használatáé a jövő.
