Az Ekernap Heti Kettes adásának legutóbbi vendégei Szeles Balázs a Webshopmentortól és Fábián Levente a Kalmiától voltak. A téma ezúttal az át nem vett csomagokkal kapcsolatos problémákat és többletköltségeket járta körbe. A beszélgetés aktualitása nem véletlen, hiszen a szállítással és a csomagolással kapcsolatos kiadások egyre növekednek, tehát egyetlen webshopnak sem mindegy, hogy mennyit kell kifizetnie pluszban.
Termékfüggő a probléma
A tapasztalatok azt mutatják, hogy általában területfüggő, hogy hol jelentkeznek leginkább az át nem vett csomagok, de termék függvényében is felismerhető a helyzet. A gond rendszerint azzal van, ha ez átmegy egy bizonyos szinten, és már komoly költséget jelent a visszaszállítás éves szinten. Míg a nagy cégek megengedhetik maguknak, hogy nem jeleznek egy-egy ilyen helyzetet a vásárló felé, addig a kisvállalkozások esetében nagyon nem mindegy, mennyi plusz kiadással van dolguk.
Szeles Balász elmondta: „Azt is nagyon sokszor látjuk a webáruházaknál, hogy nincsen egy megfelelő kommunikáció. És talán törekedni kell arra, hogy mi is elérjük azt, hogy minél kevesebb legyen az át nem vett csomagok aránya, például már weboldalon egy feltüntetett szállítási idővel. Ez nagyon sokszor lemarad, ez egy nagyon-nagyon fontos tényező. Ez azért is fontos, mert sajnos tényleg ezt is sokszor látjuk, hogy valaki nem jön időben, nem kapja meg a helyes információkat, és azért rendel máshonnan, és mire megérkezik, addigra már tényleg neki nem kell ez a csomag.”
Fábián Levente az át nem vett és forgalomba már nem visszahelyezhető árukra, elsősorban az élelmiszerekre hívta fel a figyelmet: „Az élelmiszernél nem feltétlenül tudsz mindent visszarakni a választékba, miután nem vették át a vásárlók. Tehát azért ennek van egy ilyen jellegű költsége is, hogy magát a terméket sem feltétlenül lehet úgy lekezelni, például friss áru esetén.”
A futárcégek szerepe egyre inkább felértékelődik
A beszélgetésben a futárcégek szerepe is felmerült. Az edukáció kiemelt jelentőséggel bír mind feléjük, mind az általuk a megrendelők felé kommunikáltak kapcsán. Nem fordulhat tehát elő, hogy a futárszolgálat képviselője azt kommunikálja, hogy a vásárlónak semmi gondja nem lehet abból, ha nem vesz át egy csomagot. „… utána meg meglepődik a vásárló, hogy esetleg kap egy díjbekérőt, holott neki a futár azt mondta… Tehát azért a vásárlók fejében nagyon sokszor a futár az egyenlő a webshoppal, még ha tudja is, hogy másik céghez tartozik. Tehát ezért sem mindegy, hogy milyen futárcéggel szerződik egy webshop, hiszen őt tekintik valamelyest az adott cég arcának”.
A szankcionálás célravezető lehet
Nem ritka, hogy csomagautomatába több csomagot is rendel a fogyasztó, mert az aktuális akciók között nehezen dönt. Amikor az automata előtt dönti el, melyiket vegye végül át, akkor óhatatlanul előfordul, hogy a többi megy vissza a feladóhoz. Ezzel a futárcég által felszámolt plusz költségeken túl az is a baj, hogy ebből egyes vásárlók rendszert csinálnak. Fontos, hogy legyen valamilyen tanulópénz, s ebben leginkább a nagy cégek tudnának zászlóvivő szerepet vállalni. Ha például az utánvét lehetősége megszűnik az át nem vett csomag után, akkor a vásárló is meggondolná, hogy mit rendel.
