Manapság egyre nehezebb megkülönböztetni az ember által írt tartalmat a mesterséges intelligencia generálta szövegektől. A szövegírás során alkalmazott MI-technológiák már annyira fejlettek, hogy szinte teljesen természetes, választékos szövegeket képesek előállítani. Vannak azonban olyan finom jelek és apró részletek, amelyek alapján felismerhetjük, hogy nem ember, hanem gép áll a sorok mögött.
Azonos mondatszerkezetek, szakaszos felépítés
Az egyik legfeltűnőbb jel a stílusbeli egyhangúság lehet. A mesterséges intelligencia gyakorta használ azonos szerkezetű mondatokat, és hajlamos ugyanazokat a frázisokat újra és újra beépíteni a szövegbe. Ennek az az oka, hogy az MI algoritmusok minták alapján dolgoznak, és ezek a minták időnként ismétlődővé válhatnak. A gép által írt szöveg hajlamos a szinte mechanikus pontosságra, amely az egyszerű olvasó számára igencsak mesterséges hangulatot kelthet.
Az MI hajlamos a témák és stílusok hirtelen váltására. A szövegírók, az írás bármilyen formájában otthonosan mozgó szakemberek általában folyamatosan fejlesztik gondolataikat, míg az MI sokszor szakaszosan, kevésbé egyedi módon építi fel a mondanivalót. Ez különösen igaz olyan bonyolultabb témák esetében, ahol mélyebb szakmai tudás lenne szükséges.
Az MI által írt szövegek gyakran tartalmaznak túlzottan formális vagy éppen a témához nem illeszkedően laza kifejezéseket. A stilisztikai bakik azonnal lejönnek az olvasó számára, és valljuk be, ettől kevésbé tűnik hitelesnek a tartalom.
Érzelem, empátia? Ezt tényleg csak az ember képes hitelesen átadni!
Az érzelmi elemek és az empátia csírája egyértelműen hiányoznak a mesterséges intelligencia által generált tartalmakból. Az MI nem képes érzelmeket és empátiát átélni, így a szövegben megjelenő érzelmi töltet gyakran hiányzik, vagy erőltetettnek tűnik. Az érzelmek és a hangnem váltakozása sem mindig természetes, mivel az algoritmusok nehezebben képesek érzékelni és átadni a finom érzelmi árnyalatokat. A minőségi szövegírásra alkalmas szakemberek itt kerülhetnek középpontba, hiszen a saját tapasztalatok, a megélt traumák és boldog pillanatok képesek a megfelelő motiválásra, s vele együtt az emberek számára érthető, átérezhető tartalmak megalkotására.
Stilisztikai hibák, túlzott precizitás
Az írás stílusa és a szövegben használt kifejezések megfigyelése segíthet felismerni, ha egy szöveg mesterséges intelligencia által készült. Az ismétlődő mintázatok, a hasonló mondatszerkezeteket, a furcsa szóhasználatok szintén gyakorinak számítanak. Nem ritka, hogy olyan kifejezések is helyet kapnak a szövegben, amelyeket egy ember esetleg nem választana adott kontextusban.
Szintén árulkodó jel lehet a túlzott precizitás. A mesterséges intelligencia hajlamos arra, hogy túlságosan pontos legyen, ami emberi írásnál szokatlan lehet. Az is gyanút kelthet, ha egy szövegben hiányoznak a kulturális vagy egyéni tapasztalatokra utaló elemek, amelyek gyakran előfordulnak ember által írt munkákban. Az emberi által alkotott szöveg gyakran tartalmaz utalásokat a szerző személyes élményeire, míg a mesterséges intelligencia által írtakból ezek sokszor hiányoznak vagy felszínesek maradnak.
Miért nem jó, ha az MI írja a szövegeket?
A mesterséges intelligencia alkalmazása sokszor kényelmes megoldásnak tűnhet, különösen akkor, amikor gyorsan és hatékonyan szeretnénk elérni céljainkat. Az egyik leggyakoribb jelenség a monotonitás és az érzelmi töltetés hiánya. Az algoritmusok képesek nagy mennyiségű adatot feldolgozni, de az emberi kreativitás és egyéni hangvétel utánozhatatlan. Ez utóbbi az, amitől egy szöveg „ízessé” válik, és egyszerűen jó olvasni azt.
A hitelesség a tét!
Felmerül a kérdés, miért nem ideális, ha mesterséges intelligencia írja a szövegeket. Elsősorban azért, mert hiányzik az egyediség, ami az emberi szerzők munkáira jellemző. Az olvasók gyorsan ráéreznek, ha egy szöveg nem hiteles vagy nem tükröz valódi szenvedélyt. Az MI által készített írások mentesek az emberi érzelmektől, amelyeket egy tapasztalt szerző könnyedén bele tud szőni a narratívába. Ez a hiány csökkenti a szöveg olvasóhoz való kapcsolódásának esélyét.
Sablonos megoldások, megújulásra való képtelenség
Az emberi szerzők képesek új nézőpontokat és ötleteket bevezetni, amelyek gazdagítják és élvezetesebbé teszik az írást. Az MI algoritmusai ezzel szemben csak a már meglévő adatokat tudják „újrahasznosítani”, gyakran sablonos megoldásokhoz nyúlva. Így a szövegek nem nyújtanak valódi újdonságot, csak ismétlik az előre beállított mintákat.
Az olyan írói fogások, mint a szarkazmus, az irónia vagy a rejtett utalások, nehezen utánozhatók egy algoritmus számára. Az MI által készített írások kapcsán felmerülhet a plágium kérdése, hiszen az algoritmusok gyakran más szerzők munkáiból merítenek. Ez pedig sértheti a szerzői jogokat és csökkentheti a bizalmat az adott tartalomban.
A személyes tapasztalatoktól lesz élvezhető a szöveg
Az MI által írt szövegek sok esetben monotonnak, sablonosnak és hiteltelennek tűnhetnek, amelyek egy tapasztalt olvasó számára könnyen felismerhetők. A személyes tapasztalatok és érzelmek hiánya pedig azt eredményezi, hogy ezek az írások nem nyújtanak valódi értéket és élményt az olvasók számára.
