Az év első 6 hónapjában 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el az online kiskereskedelem. A GKID és a MasterCard Digitális Kereskedelmi Körképe alapján elmondható, hogy a stagnáló belföldi piac és az élénkülő import forgalom mellett emelkedő rendelési frekvencia jellemezte az online piacot.
Maradjunk elsőként a számoknál. A 631 milliárd forintos bruttó forgalom 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés szintén pozitív tendenciát mutat, ugyanis az első negyedévben 7,7, a másodikban 9,8 százalékos az online értékesítés növekedése. Nincs ok tehát az aggodalomra? A gyakorlatban sajnos még ilyen növekedés mellett is tény, hogy reálértéken a jelenlegi inflációs közegben a szektor tulajdonképpen visszaesést produkál.
A Covid előtti időszakra esett vissza a fogyasztás
Nem mindegy, hogy az online piac mely szereplőjéről beszélünk. A külföldi, nem hazánkban működő e-kereskedők viszik hátukon a hazai e-kereskedelmet. A belföldi cégek inkább stagnálnak, vagy akár a csökkenő bevétel sem megy ritkaságszámba. Az elképesztő inflációs környezetben a Covid-19 megjelenése előtti évre esett vissza tulajdonképpen az online értékesítés mértéke.
Egyre inkább ár-érzékeny a mai fogyasztó
Ugyan az infláció elméletben csökken, ám még így is Európa-bajnoknak számít. Az átlagember igencsak megérzi ennek hatását, és egyre tudatosabbá válik fogyasztásai során. A hagyományos üzletek és az online shopok egyaránt érzik a megváltozott fogyasztói magatartást. Az egyre inkább polarizált online piacon főként a külföldi e-kereskedők szakítanak nagyot, hiszen a forgalom és a vásárlók is köréjük összpontosulnak. A Digitális Kereskedelmi Körkép mérései alapján elmondható, hogy az online kiskereskedelem résztvevőinek 31%-a esetében csökkentő az első féléves forgalom az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva. Csak minden ötödik esetében alakult jobban a forgalom a vártnál.
Növekvő kiadások, megváltozott fogyasztói magatartás
A vásárlók egyre inkább az akciós ajánlatok, az alacsonyabb árak felé mozdulnak. A magas beszerzési árak és a szállítással kapcsolatos növekvő költségek fokozott kockázatot jelentenek az e-kereskedelem kínálati oldalán résztvevők számára. Az már néhány hónapja megfigyelhető, hogy a szállítási költségek emelkedését egyre több webshop hárítja át a fogyasztókra, akár a költségek növelésével, akár az ingyenes szállítási küszöbhatár felfelé tolásával. A baj ezzel az, hogy a fogyasztók automatikusan azokat a webshopokat keresik majd, ahol számukra még elfogadható az ingyenesség határának számító összeg, így sok online kereskedő labdába sem rúghat a jobb feltételeket kínálókkal szemben.
Míg korábban a ruházat és a divat területén volt észlelhető a külföldi webáruházak térnyerése, addig napjainkban már az étrend-kiegészítők, egészségügyi termékek, vitaminok, táplálékkiegészítők világában is ez a trend uralkodik. Hasonlóképpen aggodalomra ad okot a boltokba történő visszatérés, s így az online szektor hanyagolása. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy még mindig sokan választják az online rendelést, ám kétségtelen, hogy megváltozott szokások jellemzők a fogyasztókra e téren. S hogy mi várható a jövőben? Ez leginkább azért kiszámíthatatlan, mert hazánkban nehéz képet alkotni arról, milyen gazdasági környezetre és jogszabályváltozásokra számíthatunk, s főként miként alakul a fogyasztási kedv, valamint az infláció és a bérek reálértéke.
