Állásfoglalás az át nem vett csomagokról

Az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozatának tavalyi felmérése szerint jelentős károkat okoz a webáruház üzemeltetőknek az, hogy egyes vásárlók nem veszik át a futár által részükre kiszállított terméket. Az ilyen károk behajtásával kapcsolatban a webshop üzemeltetőknek számos kérdése merült fel, melyekre az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozata most egy állásfoglalásban adott választ.

Az állásfoglalás letölthető innen »»»

Súlyos károkat okoznak a webáruház üzemeltetőknek az át nem vett csomagok 

Az Ecommerce Hungary Kisvállalati Tagozatának tavalyi felmérése alapján egyértelműen kijelenthető, hogy jelentős károkat okoz a webáruház üzemeltetőknek az, hogy egyes vásárlók egyszerűen nem veszik át a futár által részükre kiszállított terméket. Teszik ezt úgy, hogy egyáltalán nem vagy már késve jelzik webáruházaknak azt, hogy nem tudják átvenni a csomagot vagy esetleg elállnak a vásárlástól.

A felmérésben résztvevő webáruház üzemeltetők 2,1%-a számolt be arról, hogy a webáruházában az egy év alatt történő vásárlások számának  5%-át meghaladó esetben nem vették át a csomagokat a vevők, míg a válaszadók több, mint fele 0,5% és 1% körüli értéket jelölt meg ebben a vonatkozásban. 

Az át nem vett csomagok kapcsán a webáruház üzemeltetőknél jelentkező kár a válaszadók 16%-nál 1 millió forint feletti értéket mutatott, míg a válaszadók 14%-a pedig 100 ezer és 1 millió forint közötti kár összegről számolt be.

A felmérés eredményei egyértelműen megerősítik, hogy az át nem vett csomagok területén szükség van az Ecommerce Hungary segítő szándékú fellépésére. 

Milyen kérdésekre terjed ki az állásfoglalás?

Az állásfoglalásban a felkért szakértők (FogyasztóBarát, VirtuálJog, DrWebshop és Payee jogászai) az alábbi kérdésekre adtak választ:

1. Sért-e jogszabályt a fogyasztó(vevő), ha nem veszi át a csomagját és jogilag lehetséges-e kártérítést/kötbért követelni az át nem vett csomagok után azoktól a fogyasztóktól (vevőktől), akik nem jelezték azt, hogy nem tudják/nem akarják átvenni az általuk megrendelt terméket? 
2. Ha a fenti pontban leírt kérdésre igen a válasz, akkor milyen jogi alapokon képzelhető el a kártérítési összeg megtéríttetése a fogyasztóval (vevővel)? 
3. Technikailag milyen lépésekre van szükség a kártérítési összeg behajthatóságának biztosításához? 
4. Követelhető-e kártérítési összeg azoktól a fogyasztóktól (vevőktől), akik a sikertelen kézbesítési kísérletek után végül gyakorolják az elállási jogukat (de közben már a webáruháznak költsége keletkezett az át nem vett csomag miatt)?

Az állásfoglalás letölthető innen»»»